A horror sajátos műfaj mert a rettegésre épül, arra az érzésre amikor önmagunkat biztonságba tudva rémüldözhetünk egy elképzelt történeten, miközben sokkoló képsorokat bámulunk. A világ legelső horrorfilmje egyébként 1928-ban készült Terror címmel. Egyes pszichológusok szerint a rettegés iránti vágy evolúciós gyökerekkel bír, hiszen az állatvilágból kiemelkedésünktől kezdődően évmilliókon keresztül mindennapjaink része volt a rettegés, kezdetben a ragadozóktól, később pedig a járványoktól, háborúktól, felkelésektől és a hatalmaskodó elnyomóktól. A horror egy idős tehát valójában az emberiséggel. A modern korra azonban eltűnt, elkényelmesedtünk és ma már csak attól kell féljünk, hogy lekéssük e a buszt vagy hogy kimaradunk e a béremelésből (diákként sikerül e a dolgozatunk). EZT a hiányt akarjunk önkéntelenül is pótolni a horrorok megnézésével, amikor tényleges veszély nélkül is átélhetjük a félelmet.   

Ami a TOP - 12 legjobb horrorfilmet illeti: a lista nyilván szubjektív, hiszen mindenki mástól parázik. Vannak akik a szellemvilágtól félnek, másokat csak a szörnyes filmek indítanak be és sokan a véres - mészárolós dolgoktól irtóznak és rettegnek. Felsorolásomból kihagytam a slasher horrorokat, mert szerintem az már egy kicsit más műfaj. Nézzük tehát a listát.

12. Fűrész franchise

Forrás: puliwood.hu

John Kramer azaz Jigsaw (Tobin Bell) egy villamosmérnök és műszaki tehetség, aki egy nap megtudja: halálos beteg. Ekkor elhatározza, hogy megbünteti mindazokat, akik elherdálják életüket, bűnösen élnek és nem becsülik meg az életet. A Fűrész filmek mindegyikében trükkös csapdák bukkannak fel, melyekben Jigsaw kiszemeltjei szenvednek és többnyire csak úgy szabadulhatnak, ha feláldoznak valamit magukból, néha egy-egy testrészüket.

11. Nyolcadik utas a halál (és Alien franchise)

Forrás: 395nap365film.blog.hu  

Annak idején 1979-ben nagyot robbant a Nyolcadik utas a halál, mert egészen újszerű síkra vitter a szörnyes scifi horror műfaját. A franchise ma már 8 epizódnál jár, de mindegyik középpontjában a xenomorfok állnak. Ők olyan alienek, melyek elképesztő szaporodási ciklust mutatnak fel: tojásként kezdik életüket, majd ezekből facehuggerek kelnek ki, melyek lepetéznek az emberek testében. Aztán jön a legrosszabb: kirobbannak a testből és gyilkolni kezdenek.

10. A dolog (1982)

Forrás: joblo.com 

Az 1982-es Dolog, John Carpenter rendezésében és Kurt Russell főszereplésével szokatlan helyszínen játszódik: az Antarktiszon azon belül is egy sarkvidéki kutatóállomáson. Itt bukkan fel egy szánhúzó kutyából "kikelve" egy ismeretlen és gyilkos organizmus a "dolog". Sokkoló képek, gyilkolás és izgalmak sora teljesítik ki a horrort a film 109 percében. 

9. A 28 héttel később (2007)

Forrás: port.hu 

A zombis filmek külön műfajt képeznek a horrorokon belül is. A 28 héttel később az egyik legjobb, leglátványosabb és legizgalmasabb film. A filmet Juan Carlos Fresnadillo rendezte, a főszerepekben pedig Robert Carlyle, Jeremy Renner és Rose Byrne láthatóak. 

8. Motel franchise

Forrás: filmtett.ro 

A Motel filmek alaptörténete egészen megdöbbentő és realisztikus. Adott Kelet-Európában egy elhagyatott gyárkomplexum, ahol egy kiterjedt és befolyásos szervezet működik. Céljuk olyan gazdag kuncsaftok kiszolgálása, akik hajlandóak fizetni azért, hogy megkínozhassanak és megöljenek más embereket mégpedig büntetlenül és teljes titokban. 

7. A texasi láncfűrészes (2003) 

Forrás: comicon.com

A texaxi láncfűrészes filmek között nehéz sorrendet kialakítani. A 2003-as változat Marcus Nispel rendezésében a leginkább sokkoló. A főszerepekben a gyönyörű Jessica Biel és Mike Vogel látható, de a gonosz és aberrált Hoyt serif szerepébben felbukkan R. Lee Ermey is (az Acéllövedék kiképző őrmestere). 

6. Halloween 4. (1988) és a Haloween franchise 

Forrás: imdb.com

A 14 eddig elkészült Halloween film között rengeteg horror-rajongó találja meg a maga kedvencét. Nálam az 1988-as negyedik epizód a legizgalmasabb, melynek címe: Mike Myers visszatér. Ez az 1981-es második epizód közvetlen folytatása. Myers 10 év kóma után felébredve tér vissza Haddonfieldbe, hogy végezzen Dr Loomis-szak és mindenkivel, aki útjába áll.

5. Ideglelés Csernobilban (2012) 

Forrás: port.hu

A kevésbé ismert horrorok közé tartozik a 2012-es Ideglelés Csernobilban. Az alaptörténete szerint fiatalok egy csoportja látogat egy helyi vezető kisbuszával a 86-as atomkatasztrófa helyszínére. Itt rekednek egy teljes éjszakára, mely lázálommá változik számukra, mivel kiderül: a helyi lakosok egy része és leszármazottaik kis csoportja eltorzult emberekként továbbra is itt rejtőznek. Rémísztőek a radioaktív mutációk miatt és gyilkolni akarnak.

4. A barlang (2005)

Forrás: screenrant.com

Csak erős idegrendszerrel vállalható be a Descent első és második része, melyekben olyan barlangi emberek élnek, akik teljesen alkalmazkodtak a barlangi élethez. Szinte teljesen vakok a sötétség miatt, viszont elállatiasodtak és elvesztették emberi viselkedésük minden maradékát. Barlang-rendszerükbe egy nap női hegymászó csapat hatol. A találkozás elkerülhetetlen.

3. Amikor kialszik a fény (2016)

Forrás: 24.hu

A különleges, félelmetes és női formájó entitás csak akkor észlelhető ha félhomály van. Világosban és teljes sötétségben nem látszik, bár természetesen akkor is ott lehet a közelünkben. David F Sandberg filmjében a gyönyörű Teresa Palmer játsza  a főszerepet. Az izgalmak lassan fokozódnak, ahogyan jelenetről jelenetre kiderül ki is valójában a különös lény. 

2. Sinister (2012)

Forrás: thecriticalcritics.com

Trükkös film a Sinister, mely az előzőektől eltérően nem szörnyeivel, vagy sokkoló képsoraival hat ránk, hanem alaptörténetével. Adott egy ház, ahol az odaköltöző író Ellison (Ethan Hunt) egy filmlejátszó gépet talál, tekercsekkel. Megtekinti a felvételeket és elképed a látottakon: családok különböző kegyetlen kivégzései bukkannak fel a képkockákon. A háttérben pedig mindig ott van Bughuul a hátborzongató entitás.

1. Démonok között franchise

Forrás: lexpress.fr

A szellemekkel játszódó horrorok legjobbja a Démonok között. A film alaptörténete megtörtént eseményekre épül. Sok éve 1977-ben egy bizonyos Warren házaspár valóban találkozott megmagyarázhatatlan jelenségekkel és Long Islandon élő családnál. Vera Fermiga és Patrick Wilson óriási alakítással jelenítik meg a sztorit, James Wan rendezésében.

Ha horror-kedvelő vagy és akad itt olyan, amit még nem láttál, ajánlom megtekintésre, illetve a komment szekcióban várom a te ajánlásaidat is.  

Sokat vártam ettől a filmtől mivel nagy rajongója vagyok a Mission Impossible franchise-nak már 1996-óta vagyis a legelső résztől kezdődően. (Személyes kedvenceim eddig a 2006-os harmadik és a 2015-ös ötödik rész voltak.)

Nagy örömömre a legújabb nyolcadik résztől is megkaptam mindent amit akartam, mert A végső leszámolás tényleg jó film lett. Nem csalódtam Christopher McQuarrie rendezésében és Tom Cruise alakításában sem, noha tartottam kicsit attól, hogy így 62 évesen már nem lesz hiteles Ethan Hunt bőrében (akrobatikus mutatványok, bunyók, épületekről leugrálás .. stb, melyekben minden MI rész bővelkedik). De Cruise hiteles ebben a fiatalos szerepben és még mindig van annyi kraft benne, hogy elhitesse a nézőkkel: képes mindarra amit véghez visz a filmvásznon. Az alapsztori szerint most is az Entitás és Gabriel (Esai Morales) a főgonosz-páros, akik az atomhatalmak összeugrasztásával szeretnének nukleáris holokasztot elérni a Földön.

Forrás: missionimpossible.com

Hunt csapata azonban természetesen nem hagyja, bár nem sokon múlik a dolog. Huntnak le kell merülnie Alaszka közelében a jeges óceán mélyén fekvő Szevasztopol roncsához, sajnos azonban a roncs egy mélytengeri hasadékba csúszik éppen amikor a gyomrában kutat. Itt nagyon kevésen múlik az élete. Persze sikereiben fontos szerepet játszanak segítői: Benji (Simon Pegg), Luther (Ving Rhames) és Grace (Hayley Atwell). Nagyon nagy kár, hogy egy régi nagy kulcskaraktert elveszítünk, de a rendezés érezhetően drámai alaphangulatot akart adni a filmnek.

Ami Huntot illeti: Gabriel mellett üldözőbe veszi újra Briggs is (She Whigham) akinek felmenőiről kiderül közben egy nagy meglepetés. De visszatér másvalaki is, a legelső részből, amin szintén csodálkozhatunk. Az egész film végig nagyon lendületes, izgalmas és fordulatokban gazdag, így a 170 perc tényleg szinte elillan. A legvégén kapunk egy nagy adrenalin löketet: Hunt egy duplafedeles motoros repülőn harcol Gabriellel kétezer méter magasban, miközben barátait egy 30 megatonnás bombát hatástalanítanak és az Entitást próbálják csapdába csalni (és egy adathordozóba zárni). 

Nekem bejött ez az egész: az ingergazdag, nagyon izgalmas kivitelezés, a temérdek akció földön, égen és víz alatt (az óceán mélyén). Úgy érzem ez a film mindent tud, amit egy színvonalas akciófilmnek tudnia kell. EDDIG nekem ez az idei év legjobbja a moziban. 10/9

Két dolog kell ahhoz, hogy igazán élvezze valaki Orosz Dénes új zenés vígjátékát a Hogyan tudnél élni nélküled című magyar musical-filmet: romantika és a Demjén-slágerek szeretete. Mindkettőből kapunk ugyanis vödörszám. Felcsendülnek a nagy Damjén-slágerek, a címben szereplő dal mellett: az El kell hogy engedj, a Várj míg felkel majd a nap, a Szerelemvonat és például a Mikor elindul a vonat. Azt hiszem ezen a ponton kell bevalljam: soha nem rajongtam Demjén Rózsi dalaiért, ám a film mégis tetszett.

A kép forrása: hamuesgyemant.hu

Az alaptörténet egyszerű: adott egy gyermekeit egyedül nevelő nő, akinek titkos ifjúkori naplóját egy nap megtalálja felnőtt lánya Lili (Varga-Járó Sára). Az összesen három gyerkőc ekkor összeül és felolvasnak a naplóból. Kiderül, hogy édesanyjuk a 90-es években nem egészen az a nő volt, akinek hitték. Bulizott és 1994 nyarán a Balatonon megismert egy fiút, aki aztán élete nagy szerelme lett.  Egy fiút, egy bizonyos Gergőt (Ember Márk) aki nem az apjuk. A napló olvasása közben megelevenedik előttünk egy történet a film valódi cselekménye, miközben (kissé érthetetlen okból) folyamatosan CSAK Demjén Ferenc dalokat hallhatunk. (Nem a 90-es évek slágereit, nem a diszkó-korszak legjobbjait, hanem kizárólag Demjén-nótákat. De lépjünk is ezen túl.) A rendezést dicséri, hogy minden jelenet összhagban van az éppen hozzá felcsendülő Demjén-dallal: amikor például vonaton vagyunk akkor szól a "Mikor elindul a vonat" amikor meg nagyon szenved a szerelmes pár, akkor az "El kell, hogy engedj" ... stb, stb.

A kép forrása: www.story.hu

Kapunk egy csiptenyi humort egy kis Marics Peti féle vagánykodást és rengeteg romantikát. Ember Márk kitesz magáért, bár a tánc annyira azért nem megy neki. Nagyon nagy pozitív meglepetés viszont (számomra legalábbis, mert korábban nem ismertem a művésznőt) Törőcsik Franciska a legfőbb karakter, Eszter bőrében. Valahogy sugárzik végig és átütő a jelenléte minden felbukkanásakor. Ugyancsak nagyon tetszett Lili szerepében Varga-Járó Sára. Remélem mindkettejüket látjuk még nagyon sok remek filmben.

A kép forrása: kisalfold.hu

A zárás tartogat némi meglepetést, amit nem lövök le, de happy end lesz természetesen egy aprócska csavarral. A végső mérleg: egy szórakoztató, életvidám, romantikus, zenés vígjáték melynek óriási pozitívuma a 90-es évek hangulatának megidézése és a balatoni nyarak buli-hangulatának nosztalgiája (40 plusszosoknak főleg). Nem beszélve a Demjén-fanatic rajongók fan-service "kielégítéséről" tucatnyi slágerrel. 

Varga-Járó Sára. A kép forrása: kultura.hu

A magam részéről élveztem, kikapcsolt és tetszett két tehetséges magyar színésznő játéka is, akikről nagyon remélem, hogy hallok még. Értékelésem 4 csillag (az 5-ból). Mindenkinek ajánlom. 

A Valami Amerika filmek és a Kincsem rendezője, Herendi Gábor újabb remek vígjátékkal ajándékozta meg rajongóit Futni mentem címmel. A hazai mozikban éppen most megtekinthető komédia főszerepeiben Udvaros Dorottya mellett Lovas Rozi, Tenki Réka, Csányi Sándor, Trill Beatrix, Schmied Zoltán és Ember Márk látható. Maga az alapsztori ugyan vicces de nem különösebben érdekes ám az alakítások, párbeszédek és karakterek nagyon feldobják a végeredményt. A nagy karácsonyi lakomák és punnyadás előtt mindenképp szórakoztató kikapcsolódást nyújt  a megtekintése kedvenc mozinkban.

A kép forrása: www.port.hu

A film egyébként Martin Horsky cseh rendező filmjének, a "Nők ha futnak" (Ženy v běhu) magyar változata. A producer Kárpáti György egy kimondottan alacsony költségvetésű vígjátékot tervezett, melyhez állami támogatás nem érkezett viszont alig 20 nap alatt egy 50 fős stábbal készült el. Sikere már most egyértelmű a magyar mozik jegypénztárainál. 

A történet középpontjában a Hajdú család áll: apuka (Csuja Imre), anyuka (Udvaros Dorottya) és a három felnőtt leányzó: Dorina (Tenki Réka), Kata (Lovas Rozi) és Emma (Trill Beatrix). Egy nap az apa váratlanul meghal (rögtön a film első 5 percében), a felesége pedig (Udvaros Dorottya) elhatározza, hogy így is teljesíti elhunyt férje utolsó nagy bakancslistát tervét: lefutja vele (hamvaival) a maratont. Konkrétan úgy tervezi, hogy a hamvakkal a hátizsákjában, de a lányaival együtt, mégpedig a 42 kilométeres táv egy-egy szakaszánál váltva egymást. A lányok eleinte nem repesnek az ötlettől, de végül különböző okokból beadják derekukat. Dorina (a legidősebb lány, aki ügyvéd) édesanyjuk iránti tiszteletből vállalja a dolgot, Kata (a középső lány) azért mert fogadást köt párjával: ha sikerül neki, akkor a férfi elveszi végre feleségül, Emma pedig (a legkisebb lány) belezúg a futó-edzőbe, Mátéba (Ember Márk) így a kialakuló kapcsolat miatt vesz részt az egészben. Közben furcsa szerelmek is szövődnek, például Dorina és a szomszédban lakó rendőr-ezredes (Csányi Sándor) illetve a lányok édesanyja, Vera és az orvos Sándor (Trokán Péter) között. 

A Futni mentem egy szellemes kis vígjáték, mely kiváló kikapcsolódás minden korosztály számára. Erőssége a különböző karakterek vicces és szórakoztató megjelenítése, színvonalas alakításokkal. Nekem legjobban Tenki Réka - Csányi Sándor páros alakítása jött be, akik színes karaktereket alakítanak és miközben figuráik pikáns kalandba keverednek egymással, afféle "se veled se nélküled" viszonyt hoznak létre egymással. Közös pont a munkájuk (egy jogász és egy rendőrtiszt) illetve egy nagyon aranyos kb 10 éves kislány: Panni (a rendőrtiszt lánya), akiért mindketten rajonganak.

A film minden korosztály számára szórakoztató. Értékelésem: 4 csillag, mert egy többször is megnézhető vicces romantikus helyzetkomikum, mely garantáltan jobb kedvre derít, ha megnézed.

A 61 évvel ezelőtt, 1963 november 22-én, Dallasban meggyilkolt John F Kennedy amerikai elnök elleni merénylet napjainkra az egyik legismertebb összeesküvés elméletté nőtte ki magát. Nagyon sokan mondták már el véleményüket az esetről, többek között Oliver Stone Oscar-díjas rendező is, a méltán híres, 1991-es JFK - A nyitott dosszié című filmjével. Noha 1964 szeptemberében a Warren-bizottság (Earl Warren főbíró elnökletével) azzal az egyértelmű döntéssel zárta le a vizsgálatokat, hogy a gyilkosságot a merénylet napján letartóztatott Lee Harvey Oswald magányos merénylőként követte el (és őt magát is magányos gyilkos likvidálta, Jack Ruby személyében), az amerikai lakosság nem hitte el, hogy valóban így lett volna. Oliver Stone erre a kételkedésre építette 1991-ben filmjét, mely érdekes végkövetkeztetéssel zárul.

A kép forrása: nofilmschool.com

A film legvégső konzekvenciája az, hogy a Kennedy megölésével vádolt Lee Harvey Oswald valójában csak balek volt, akit bűnbaknak használtak fel az igazi tettesek. Hogy kik voltak a valódi tettesek és kik lehettek megbízóik? Stone filmje szerint Kennedy igazi merénylői a hadsereg és/vagy CIA profi emberei lehettek, akiket a Kennedy-politikát ellenző legfelsőbb republikánus körök (katonai parancsnokok, CIA vezetők és fegyvergyárosok) bíztak meg az elnök megölésével. Az indok: Kennedy ki akarta vonni az amerikai erőket az éppen csak elinduló vietnami háborúból (noha korábban ő maga irta alá odaküldésüket) és egyéb kérdésekben is megegyzést kereső, békepárti és hidegháború-ellenes politikára törekedett. 

A kép forrása: hollywoodreporter.com

A film központi karaktere egy valós személy: egy new orleansi ügyvéd, bizonyos Jim Garrison (Kevin Costner), aki 1967-ben valóban kezdeményezte a Kennedy-merénylet alaposabb újbóli kivizsgálását. El is indult a vizsgálat, majd egy per is, melyben a new orleansi ügyész egyik vádlottja egy bizonyos Clay Shaw volt (Tommy Lee Jones). Ám a per felmentette végül Shaw-t, így hivatalosan is megmaradt a magányos merényló teóriája és Oswald mint főbűnös. Garrison három könyvet is írt a témában, Stone filmje nagyrészt ezekből merítkezett filmje elkészítésekor.

Kiemelkedő alakítást láthatunk Donald Sutherlandtől, aki a rejtélyes X hivatalnok bőrébe bújva mondja el a film legvégén, hogy milyen körök rendelték el és milyen okok miatt az elnök kiiktatását, illetve említésre méltó még Joe Pesci aki az egyik kulcsfigurát alakítja.

A kép forrása: port.hu

Kiváló a rendezés, mely fokozatosan ébreszti fel a nézőkben a kételkedést a hivatalos verzió iránt, kezdve azzal, hogy Oswald képes lehetett e egyáltalán azokra a bizonyos lövésekre (főleg mesterlövészi képességei, az újratöltés gyorsasága és a pontosság tekintetében) Garrison nyomozása egymás után tárja fel az ügy ellentmondásait és világít rá arra, hogy a végzetes napon nem csak a letartóztatott Oswald nyitott tüzet az elnöki autóra, hanem a kerítés felől is érkeztek lövések (és valójában ezek oltották ki az elnök életét). Kiderül az is, hogy a tanúkat befolyásolták, sőt egyeseket megfenyegettek vagy eltűntettek (mely tetteket csak nagyon magas szintről rendelhettek csak el).

További érthetetlen furcsaságok is előtérbe kerülnek, mint az eltűnt boncolási jegyzőkönv, az elnök biztonságáért felelős szolgálatok sorozatos mulasztásai aznap, illetve hogy Osawldot gyanúsan gyorsan fogták el (már 82 perccel a merénylet után) viszont 48 órával később sem hallgatták ki. Ráadásul azt sem sikerült senkinek eddig megmagyarázni, hogy miként lőhette le Oswaldot a helyszínre érkező Ruby, 70 állig felfegyverzett rendőr előtt a rendőrség alagsorában. Megannyi érthetetlen dolog, melyek így együttesen a mai napig kétségeket ébresztenek mindenkiben arról, hogy mi is történt valójában azon a végzetes napon 1963 november 22-én.

A tisztánlátást pedig nagyon megnehezíti a tény, hogy az USA két kulcsszervezete az FBI és a CIA egyformán ellenérdekelt volt Kennedy kapcsán, hiszen Allen Welsh Dalles CIA igazgatót maga Kennedy váltott le korábban, John Edgar Hoover FBI vezető pedig éppen a merénylet idején várta leváltását. Enyhén szólva sem voltak tehát Kennedy támogatottjai. Ugyanakkor mindketten részt vettek a merénylet kivizsgálásában, annak dacára is, hogy objektivitásra (az említettek miatt) a legkevésbé sem lehetett számítani velük kapcsolatban.

A kép forrása: britannica.com

Stone filmje kiváló érzékkel veszi sorba az ügy különlegességeit és rejtélyeit, több szemszögből is megvilágítva az eseményeket (néhol értékes archív felvételekkel). Láthatjuk a híres Zappruder képkockákat is, melyeket teljesen véletlenül egy Abraham Zapruder nevű néző rögzített a kritikus napon a merényletről.

A JFK az egyik legjobb összeesküvés-film, amit valaha láttam. Értékelés természetesen legalább 4,5 csillag, mindenkinek ajánlom, aki szereti a rejtélyeket és a tekervényes nyomozós sztorikat, illetve érdekli a Kennedy-merénylet legvalószínűbb forgatókönyve.

Mindig kedvencem volt az Alien-franchise, többször is láttam az eddig elkészített fejezeteket (mind a nyolcat) még a kevésbé jól sikerült versus-részeket is. Az abszolut favorit a két klasszikus epizód: az 1979-es A nyolcadik utas: a Halál és az 1986-os A bolygó neve: Halál. Ezekkel majdnem egy sorban említeném a Prometheust (2012-ből) mert szerintem egy nagyon érdekes (és jól kidolgozott) eredettörténettel áll elő. Ezek mellett a David Fincher rendezte Alien 3 tartozik a kedvenceim közé, főleg sajátos képi világa miatt (a teljesen lepusztult börtönbolygóval a maga fémesen szürke stílusával).

A kép forrása: port.hu

Amelyek kevésbé tetszettek eddig, azok az Alien 4., a Covenant és persze a versus-részek. A most megjelent legújabb epizód, a Romulus megelőzi nálam a sereghajtókat, és a Prometheus mögé sorolódik be. Tetszik benne a vizuális világ: jó a nyitójelenet bolygója és az űrbázis is. Tetszik, hogy van értelmes magyarázat arra, hogy miként kerülhettek xenomorfok az elhagyott űrállomásra, ahová a fiatalok érkeznek az alvókapszulákért.

Az egész sztori jól átgondolt (a zárójelenetet leszámítva), a legtöbb jelenet hihető. Az számomra is kicsit furcsa, hogy szinte csak huszonévesekből áll a főszereplőgárda, viszont a központi karaktert alakító Cailee Spaeny szerintem egyáltalán nem nyújt rossz alakítást. A facehuggerek picit túltolták, sokkal izgalmasabb lett volna az egész több valódi Aliennel. Az sem annyira jött be nekem, hogy a szintetikus csávó (David Jonsson) hol ide áll, hol oda, annak megfelelően, hogy éppen melyik lemezt töltik fel neki. Ash visszahozása mint Rook gyenge fanservice a hardcore rajongóknak, de szerintem teljesen felesleges. Bár a 2020-ban elhunyt Ian Holm újraélesztése vizuális szempontból jól sikerült. A zárás sem túl eredeti az óriás hibrid lénnyel (mely kb 5 perc alatt növekszik a plafonig), de elismerés érte a 231 centis Bobróczky Róbertnek, aki vállalta, hogy CGI-mentesen a megjelenítse a lényt.

A kép forrása: screenrant.com

Mindent egybevéve a franchise egészében középtájra teszem a Romulust, mely nálam jobb, mint például a nagyon gagyi Covenant a furulyázó szintetikusokkal és az Alien 4. a világűrbe kipréselődő ember-xeno hibriddel. Tőlem 4 csillagot kap Fede Alvarez filmje, és kb. 75%-ot. Elvoltam vele, és biztosan újranézem majd.

Mindig az élet árnyékos oldalán éltem, többnyire csak a sötétet ismerve. De ahogy Babits mondja: "lettem ami lettem" és én hozzáteszem: "vagyok aki vagyok". Soha nem voltam Isten kegyeltje, soha nem sikerült a simább úton járnom, de kedvenc mondásom szerint: "Lumina in tenebris clariora sunt" - Sötétben tündöklőbb a fény /Quintilianus/

Ami a filmeket illeti: mindig a hitelességet keresem mindegyikben. Néha ráakadok egy-egy érdekes harmóniára, drámára, különleges disztópikus sztorira, akcióra vagy noirra. Ezekről szívesen írok, mégpedig őszintén, akkor is ha véleményem szembe megy a mainstream közvélekedéssel. És gyakran van így.

Egyébként bölcsész vagyok. A filmeket éppen úgy 1-től 5 csillagig értékelem mint ahogyan a mafabon szoktuk. Bár lehet, hogy jobb volna Roger Ebert (1942-2013) skáláját használni. Ő 4 csillagig értékelt, de adott fél csillagokat is, így végülis 8 fokozatú volt az értékelés-rendszere. (Az IMDb-n 1155 filmet tartanak nyilván, amire 4 csillagot adott.)

Hogy mit jelent a blognév: a dewerz? Az az én titkom marad [egy szójáték, mely fontos jelentést hordoz számomra]. :) Ha írnál nelkem, a címem: deverzv@gmail.com.    

biome betű type